Képzeljétek a kolléganőm megkért, hogy
készítsek az egyik barátnőjének szépséges tortát a
szülinapjára.
Örültem a felkérésnek, mert számomra nagy
megtiszteltetés és végre nem a családomra kell rásóznom a
hétvégi ténykedéseim eredményeit, :-) szóval legálisan is
süthetek valamit.
Teljesen szabad kezet kaptam, annyi kérés
volt csak, hogy visszafogottan legyen nőcis és a szülinapos kedvenc
színe a zöld, a barna és a "kedves" lila. (Csak tudnám milyen az a "kedves" lila?!)
Visszafogottan elegáns tortát szerettem volna
készíteni, ezért nem vittem túlzásba a színek és a díszek
halmozását. 7 db fehér kálával, padlizsán lila
csíkokkal, valamint egy szép lila organza szalaggal gondoltam
díszíteni.
Csütörtök este akartam nekiállni a torta díszek
elkészítéséhez, azonban megbrekegedtem :-( valami szokásos késő
téli vírusos nyavalyát sikerült összeszednem, ami sajnos ráment
a füleimre, így nem lettek a legszebbek a kálák, mivel a fejemet
is alig tudtam tartani nem, hogy koncentráljak a virágok
részleteire... De az idő hajtott, mert hétfőn kellett a tortának
fellépnie a szülinapi meglepi bulin.
Már megfigyeltem, hogy ha beteg vagyok, vagy túl
fáradt, akkor valahogy sehogy sem jön össze semmi a sütés sem.
Gondolom tudjátok mire gondolok. ;-) Van amikor a tojást nem sikerül
felverni, amikor megég a torta teteje és a közepe csak lötyög,
amikor nem áll össze a massza, amikor semminek nem érzed az
ízét....
Na én így álltam neki ennek a tortának!!!!!!!
Teljes káosz volt körülöttem a konyhában és
sikerült elrontanom a torta alapját. Nem vagyok rá
büszke de kihagytam a Kiskuktától
vett tortaalapból a tejet.
Tudom, ilyenkor jön a kérdés, hogy az
hogy lehet, hiszen az alap, hát igen alap, de mint mondtam ez egy
munka utáni este volt amikor egyszerűen semmi nem akart összejönni és a láztól nem láttam.
Nem akarom a megfázásra kenni, de azért jócskán benne volt a
keze abban, hogy elrontottam az első tortalapomat.
Nem adtam fel, annak ellenére, hogy nem állt össze
a tészta (tej nélkül hogy a fenébe állt volna össze) gondoltam
egyet és tettem még bele olajat, gondoltam max. kicsit zsírosabb lesz
és majd otthoni felhasználásra csinálok valamit a tortaalapból,
csak ne kelljen kidobnom. (Az elrontott tortalap átkomponálásával készült sütim a következő postban lesz látható!)
Tudom, tudom, ha észrevettem, hogy valami nem kerek
miért nem néztem meg a receptet?! Hát igen ezt kellet volna, de ha
valaki már sütött velem az tudja, hogy csak címszavakban szoktam
kis cetlikre lefirkálni az aktuális receptet, nem nyomtatom ki, és nem közvetlenül sütés előtt írom, hanem pár nappal korábban, amikor
megveszem az alapanyagokat, (tehát nálam a recept skiccek 2 in
1-ként funkcionálnak, mivel egyben bevásárló listák is). Nem
történt ez másként most sem, két nappal a sütés előtt
leskicceltem a hozzávalókat és itt jön a lényeg: nem írtam le a
tejet...
Sütésnél se jöttem rá, mert az agyam helyén
Spongyabob (azaz szivacs) volt!
Másnap amikor még egyszer nekifutottam a
tortaalapnak akkor tört rám a felismerés, hogy mekkora LÚZER
vagyok, mert kihagytam a tejet és azért lett olyan
megfogalmazhatatlan állagú a tortám. Az biztos Müron
Diszkoszvetője is használhatta volna nyugodtan a végeredményt.
Ekkora baklövést már évek óta nem követtem el a konyhában,
tudom magyarázom a bizonyítványom de ez tényleg nem vall rám,
csukott szemmel tudok piskótát készíteni, de ezt most elszúrtam
de rendesen. Nem is ragozom tovább.
A torta közepébe narancsos gesztenye krém és
csoki mousse rétegek kerültek.
