Mindenki ezt kérdezi tőlem először, amikor megtudja, hogy hobbyból tortákat készítek, dekorálok...
A válaszom erre a kérdésre a kezdetek óta változatlan: egyik nap felkeltem és eldöntöttem, hogy tortákat fogok sütni és díszíteni.
Ilyenkor persze nem hiszik el, pedig ez az igazság. Kb. másfél évvel ezelőtt kezdődött minden...
Gyermekkorom óta szeretek a konyhában sertepertélni, főzni, sütni úgyhogy nem volt idegen a közeg és mindig kerestem az újabb és újabb recepteket, amiket ki akartam próbálni. Így hozta az élet, hogy rátaláltam jó néhány olyan blogra ahol nemcsak a receptek voltak megjelenítve, hanem a csodálatos saját készítésű díszekkel ellátott remekművek is.
Eleinte csak nézegettem az interneten képeket , videókat... nem volt bátorságom belevágni, aztán mint már korábban említettem: egy borús őszi reggelen jött a felismerés, hogy miért ne próbálhatnám meg, jó persze nem leszek cukrász de mégis miért ne?! Aztán egyszer csak azon kaptam magam mint Gombóc Artúr, hogy mennyiféle csudaság van és én mindet szeretem!
Beszippantott az ízek, az illatok, a formák világa és nem eresztett. Megszállottan kezdtem nézegetni az újabb és újabb technikákkal készült csodákat, a különböző portálokat, ahol a tortadekorálás rejtelmeit osztják meg a hozzám hasonló kezdőkkel a szakavatott cukrászok, hobbicukrászok. Szóval valahogy így kezdődött minden...
Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy amikor először láttam a "Because I Said So" (magyarul: Férjhez mész, mert azt mondtam) című filmet Diane Keaton-nal már akkor éreztem, hogy mennyire jó lenne, ha mindig süti illat lengné be a lakást és ha olyan szép tortákat tudnék készíteni, mint a főhősök...
És belevágtam, bár a munkáim azért jócskán hagynak kívánni valót maguk után!
Ezt a blogot Párom és Barátaim unszolására kezdem el írni, habár az általam készített torták koránt sem olyan csodásak, de talán együtt fogtok velem örülni, ha látjátok, hogy tortáról tortára igyekszem fejlődni.